| Az Újpest FC, az Újpesti TE és a Budapesti Dózsa szélsőhátvédje, 1942 és 1950 között 24 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Nagyszerű képességekkel megáldott, korszerű felfogásban játszó, technikailag képzett, átlagon felüli helyezkedési készséggel, tökéletesen kétlábas hátvéd volt. Pontosan időzített becsúszó szerelései, hanyattvetődéses felszabadító rúgásai, csukafejesei látványosak voltak. Nyugodt, mindenkor sportszerű játékába olykor némi könnyelműség is vegyült. Ennek ellenére hosszú időn át megbízható, biztos pontja volt a védelemnek mind klubcsapatában, mind a válogatottban. Itt egy ideig a csapatkapitányi tisztséget is ő töltötte be. Puskás Ferenc vette át tőle a jogart. Nemcsak hátvédként, hanem szükség esetén a kapuban is helytállt. Számos kitűnő játéka közül talán az 1949. június 19-én, a svédek ellen (2:2) nyújtott teljesítménye a legértékesebb. |