Aspirány (Almási) Gusztáv
(1925)
Babolcsay György
(1921)
Balogh II Sándor
(1920)
Bányai (Breier) Nándor
(1928)
Berendi II Pál
(1932)
Bozsik II József
(1925)
Börzsei János
(1921)
Budai II (Bednarik) László
(1928)
Bundzsák Dezső
(1928)
Buzánszky Jenő
(1925)
Csernai Pál
(1932)
Csordás Lajos
(1932)
Czibor Zoltán
(1929)
Dalnoki Jenő
(1932)
Danka Imre
(1930)
Deák I Ferenc
(1922)
Dudás Zoltán
(1933)
Egresi (Engelberth) Béla
(1922)
Faragó Lajos
(1932)
Fazekas Árpád
(1930)
Fenyvesi I Máté dr.
(1933)
Gellér II Sándor
(1925)
Grosics Gyula
(1926)
Gyurik László
(1925)
Hegyi Sándor
(1932)
Henni I Géza
(1926)
Hidegkuti Nándor
(1922)
Horváth György
(1929)
Ilku I István
(1933)
Józsa Zoltán
(1924)
Kárpáti Béla
(1929)
Kertész Tamás
(1929)
Keszthelyi II (Keszli) Mihály
(1922)
Kispéter Mihály
(1919)
Kocsis Sándor
(1929)
Komáromi Tibor
(1930)
Kotász (Gottlieb) Antal
(1929)
Kovács I Imre
(1921)
Kovács II József
(1923)
Kovács III Ferenc
(1934)
Lakat Károly dr.
(1920)
Lantos (Lendenmayer) Mihály
(1928)
Lóránt (Lipovics) Gyula
(1923)
Machos Ferenc
(1932)
Mátrai (Magna) Sándor
(1932)
Nagymarosi (Cziszler) Mihály
(1919)
Oláh I Géza
(1925)
Palotai János
(1928)
Palotás (Poteleczky) Péter
(1929)
Puskás (Purczeld) Ferenc
(1927)
Raduly József
(1927)
Rákóczi László
(1926)
Rudas (Ruck) Ferenc
(1921)
Ruzsa Sándor
(1920)
Samus Lajos
(1920)
Sándor Károly
(1928)
Sípos (Sipszky) István
(1928)
Szilágyi I Gyula
(1923)
Szimcsák I (Szirmai) István
(1933)
Szojka Ferenc
(1931)
Szusza Ferenc
(1923)
Takács György
(1924)
Teleki (Tiegelmann) Gyula
(1928)
Tichy Lajos
(1935)
Tóth Mihály
(1926)
Tóth II József
(1929)
Tóth III Ferenc
(1925)
Turai (Till) István
(1925)
Várhidi (Vinkovics) Pál
(1931)
Virág István
(1928)
Zakariás József
(1924)
Zsédely Sándor
(1924)
Fenyvesi I Máté dr. (1933)
8 gól 76 válogatott mérkőzésen
 
A Budapesti Kinizsi és az FTC balszélsője, 1954 és 1966 között 76 alkalommal játszott a válogatott csapatban és 8 gólt ért el. Tagja volt az 1958. és 1962. évi világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek. A zöld-fehérek népszerű, „Tüske” néven becézett, szűkszavú játékosa a sportszerű és fegyelmezett labdarúgó példaképe. Gyors, lendületes, a mezőnyben is sokat dolgozott. Híres volt fontos, döntő szituációkban elért góljairól. A vonal mentén jól elfutó, ügyesen cselező és a támadásokat általában beadással befejező szélsők típusához tartozott. A válogatottban gyakran fontos védőfeladatot is kapott, ami részben gátolta a nagyobb eredményességben. (Klubcsapatában – kevesebb taktikai megkötöttséggel – gólerősebbnek bizonyult.) Lelkiismeretességét és fegyelmezettségét dicséri, hogy egyéni sikerek keresése helyett elsősorban a rábízott feladatokat igyekezett jól megoldani. Pályafutása során gyenge formában többször is játszott, de lelkesedés, teljes erőbedobás nélkül egyszer sem. Legemlékezetesebb sikerét 1961. május 28-án, a Wales elleni mérkőzésen (3:2) aratta. Ekkor a sáros, mély talajon óriási munkabírásával és mozgékonyságával a mezőny kiemelkedően legjobb játékosának bizonyult. Visszavonulása óta diplomájának megfelelően eredményes állatorvosi munkát végez, fontos beosztásban. Országgyűlési képviselő.
 
1954. szeptember 19.
Magyarország - Románia 5:1 (3:1)


1954. szeptember 26.
Magyarország - Szovjetunió 1:1 (0:1)


1954. október 10.
Magyarország - Svájc 3:0 (2:0)


1954. október 24.
Magyarország - Csehszlovákia 4:1 (1:0)


1954. november 14.
Magyarország - Ausztria 4:1 (1:1)


1954. december 8.
Magyarország - Skócia 4:2 (3:1)


1955. április 24.
Magyarország - Ausztria 2:2 (2:2)


1955. május 29.
Magyarország - Skócia 3:1 (0:1)


1956. április 29.
Magyarország - Jugoszlávia 2:2 (1:1)


1956. május 20.
Magyarország - Csehszlovákia 2:4 (1:2)


1956. június 3.
Magyarország - Belgium 4:5 (3:1)


1956. június 9.
Magyarország - Portugália 2:2 (0:1)


1956. július 15.
Magyarország - Lengyelország 4:1 (1:1)