| Eredeti neve: Poteleczky Péter. A Textiles, a Budapesti Bástya és a Budapesti Vörös Lobogó középcsatára, 1950 és 1956 között 24 mérkőzésen lépett pályára címeres mezben és 18 gólt szerzett. Tagja volt az 1952. évi olimpiai játékokon arany- és az 1954-es világbajnokságon ezüstérmet nyert magyar együttesnek. Nagy munkabírású, ügyesen osztogató, jól fejelő és veszélyesen lövő labdarúgó volt. ő töltötte be eleinte az Aranycsapat hátravont középcsatárának szerepkörét. 1952 őszén Hidegkuti vette át tőle ezt a feladatot, de továbbra is teljes értékű tagja maradt a válogatott gárdának. Ezután többnyire cserejátékosként jutott szóhoz. Szívbántalmak miatt fiatalon, harmincadik életéve előtt kénytelen volt a labdarúgástól búcsút venni. A beteg szív, amely annyi nagy küzdelemben törhetetlennek bizonyult, egyre inkább akadozott, míg végül 1967 májusában utolsót dobbant. Palotás Péterrel labdarúgósportunknak nagyon értékes és rokonszenves harcosa távozott el körünkből. Legsikeresebb mérkőzését 1952. július 21-én, az Olaszország elleni olimpiai mérkőzésen (3:0) játszotta. 1955-ben, a magyar–finn találkozón (9:1) három gólt ért el. |
