Aspirány (Almási) Gusztáv
(1925)
Babolcsay György
(1921)
Balogh II Sándor
(1920)
Bányai (Breier) Nándor
(1928)
Berendi II Pál
(1932)
Bozsik II József
(1925)
Börzsei János
(1921)
Budai II (Bednarik) László
(1928)
Bundzsák Dezső
(1928)
Buzánszky Jenő
(1925)
Csernai Pál
(1932)
Csordás Lajos
(1932)
Czibor Zoltán
(1929)
Dalnoki Jenő
(1932)
Danka Imre
(1930)
Deák I Ferenc
(1922)
Dudás Zoltán
(1933)
Egresi (Engelberth) Béla
(1922)
Faragó Lajos
(1932)
Fazekas Árpád
(1930)
Fenyvesi I Máté dr.
(1933)
Gellér II Sándor
(1925)
Grosics Gyula
(1926)
Gyurik László
(1925)
Hegyi Sándor
(1932)
Henni I Géza
(1926)
Hidegkuti Nándor
(1922)
Horváth György
(1929)
Ilku I István
(1933)
Józsa Zoltán
(1924)
Kárpáti Béla
(1929)
Kertész Tamás
(1929)
Keszthelyi II (Keszli) Mihály
(1922)
Kispéter Mihály
(1919)
Kocsis Sándor
(1929)
Komáromi Tibor
(1930)
Kotász (Gottlieb) Antal
(1929)
Kovács I Imre
(1921)
Kovács II József
(1923)
Kovács III Ferenc
(1934)
Lakat Károly dr.
(1920)
Lantos (Lendenmayer) Mihály
(1928)
Lóránt (Lipovics) Gyula
(1923)
Machos Ferenc
(1932)
Mátrai (Magna) Sándor
(1932)
Nagymarosi (Cziszler) Mihály
(1919)
Oláh I Géza
(1925)
Palotai János
(1928)
Palotás (Poteleczky) Péter
(1929)
Puskás (Purczeld) Ferenc
(1927)
Raduly József
(1927)
Rákóczi László
(1926)
Rudas (Ruck) Ferenc
(1921)
Ruzsa Sándor
(1920)
Samus Lajos
(1920)
Sándor Károly
(1928)
Sípos (Sipszky) István
(1928)
Szilágyi I Gyula
(1923)
Szimcsák I (Szirmai) István
(1933)
Szojka Ferenc
(1931)
Szusza Ferenc
(1923)
Takács György
(1924)
Teleki (Tiegelmann) Gyula
(1928)
Tichy Lajos
(1935)
Tóth Mihály
(1926)
Tóth II József
(1929)
Tóth III Ferenc
(1925)
Turai (Till) István
(1925)
Várhidi (Vinkovics) Pál
(1931)
Virág István
(1928)
Zakariás József
(1924)
Zsédely Sándor
(1924)
Sándor Károly (1928)
27 gól 75 válogatott mérkőzésen
 
Az MTK, a Textiles, a Budapesti Bástya és a Budapesti Vörös Lobogó jobbszélsője, 1949 és 1964 között 75 alkalommal lépett pályára címeres mezben és 27 gólt szerzett. Tagja volt az 1958. és 1962. világbajnokságon szerepelt magyar együttesnek. A higanymozgású „Csikar” méltán sorolható labdarúgásunk legtöbb sikert aratott, érdekes egyéniségei közé. A népszerű játékos minden idők egyik legkiválóbb magyar jobbszélsőjének bizonyult. Rendkívüli gyorsasága, mozgékonysága és kimeríthetetlen cselei, sokszor a vakmerőséggel határos bátorsága, viharos lendületű elfutásai, váratlan lövései és csukafejesei egyaránt pompás mozzanatai voltak játékának. Képességei, adottságai inkább egyéni megoldásokra tették alkalmassá, ugyanakkor azonban értékes csapatjátékosnak is bizonyult. A köpcös, kiszámíthatatlanul cselező, remek irány- és ritmusváltásokat bemutató, cseles, ravasz, emellett nagyszerűen centerező, gólerős „Csikar” specialitása az alapvonal közeléből, rendkívül éles szögből leadott lövés volt. Színes egyénisége, sajátos humora, beszédkészsége és bohókás tréfái miatt nemcsak a szurkolók rajongását, hanem a játékostársak barátságát is kiérdemelte. Az Aranycsapat szétbomlása után szélső létére irányította, sokszor szinte magávalragadta ifjabb társait. Örökös jókedve, kiapadhatatlan humora is nagyon jó hatást gyakorolt az egész csapatra. Sikerekben gazdag sportpályafutásának méltó betetőzéseként 1946. szeptember 23-án helyet kapott a Belgrádban játszó UEFA-válogatottban. Jasin, Schnellinger, Voronyin, Seeler, Eusebio és a többi „világnagyság” társaságában „Csikar” is bebizonyította, hogy az európai labdarúgásnak jelentős egyénisége. Legemlékezetesebb teljesítményét 1958. október 5-én, Jugoszlávia csapata ellen nyújtotta (4:4). Ekkor nemcsak önfeláldozó játékával, hanem három pompás góllal is hozzájárult az elveszettnek vélt mérkőzés megmentéséhez. 1955-ben a Dánia elleni találkozón (6:0) szintén három gólt juttatott az ellenfél hálójába. Játékos-pályafutása befejeztével edzősködést sosem vállalt. Szeretett klubjának, az MTK-nak azonban esztendőkön át volt elnökségi tagja, valamint az egyesület baráti körének elnöke is.
 
1949. április 10.
Magyarország - Csehszlovákia 2:5 (0:1)


1950. június 4.
Magyarország - Lengyelország 5:2 (2:1)


1950. október 29.
Magyarország - Ausztria 4:3 (2:1)


1950. november 12.
Magyarország - Bulgária 1:1 (1:1)


1951. május 27.
Magyarország - Lengyelország 6:0 (2:0)


1951. október 14.
Magyarország - Csehszlovákia 2:1 (1:1)


1951. november 18.
Magyarország - Finnország 8:0 (4:0)


1952. május 18.
Magyarország - NDK 5:0 (2:0)


1953. július 5.
Magyarország - Svédország 4:2 (1:1)


1954. február 12.
Magyarország - Egyiptom 3:0 (1:0)


1954. október 10.
Magyarország - Svájc 3:0 (2:0)


1954. október 24.
Magyarország - Csehszlovákia 4:1 (1:0)


1954. november 14.
Magyarország - Ausztria 4:1 (1:1)


1954. december 8.
Magyarország - Skócia 4:2 (3:1)


1955. április 24.
Magyarország - Ausztria 2:2 (2:2)


1955. május 11.
Magyarország - Svédország 7:3 (4:2)


1955. május 15.
Magyarország - Dánia 6:0 (3:0)


1955. május 29.
Magyarország - Skócia 3:1 (0:1)


1956. szeptember 16.
Magyarország - Jugoszlávia 3:1 (2:1)


1956. szeptember 23.
Magyarország - Szovjetunió 1:0 (1:0)


1956. október 7.
Magyarország - Franciaország 2:1 (0:0)


1956. október 14.
Magyarország - Ausztria 2:0 (1:0)